1.     Beépített tűzjelző berendezések

Az OTSZ [2014] beépített tűzjelző berendezés elhelyezhető mind építménybe, mind építményen kívül, de mindkét esetben helyhez kötötten. Feladata, hogy a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést és jelzést adjon. Emellett a vonatkozó TvMI [2015b] alapján megfelelő tűzvédelmi intézkedéseket önműködően hajtsa végre, a kapcsolódó berendezések, eszközök vezérlését lássa el. Téves jelzés lehetőleg ne forduljon elő, továbbá hiba vagy zavar esetén adjon erre vonatkozó jelzést. Az OTSZ [2014] vonatkozó és/vagy érintőleges fejezetei a következőek:

XIV. fejezet: Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai

76. pont Létesítési kötelezettség
77. pont Tűz- és hibaátjelzés
78. pont Megfelelőség, képesítés és jogosultság
79. pont Üzembe helyezés, használatbavétel
80. fejezet: Beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok
81. pont A létesítés általános szabályai
82. pont Védelmi jelleg és szint
83. pont Címezhetőség

XVI. fejezet: Beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok

83. pont Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások

Az OTSZ [2014] 1.§ (2) bekezdése alapján az MSZ EN 54-1 [2011] szabvány az irányadó a beépített tűzjelző berendezések (továbbiakban: TJB) vonatkozásában.

A mintalétesítményben lévő vészhangrendszerre az MSZ EN 54-24 [2008] Hangszórók, és az MSZ EN 60849 [2000] számú Hangrendszerek veszélyhelyzetekhez nemzeti szabvány előírásai lettek figyelembe véve. Az OTSZ [2004] 14. melléklete alapján, révén a vizsgálat tárgyát képező magas épületek irodai, igazgatási és/vagy nevelési, oktatási rendeltetésűek – kockázati osztálytól mondhatni függetlenül, vagy inkább azzal együtt fokozottan – szükséges a tűzjelző berendezések teljes körű beépítése, mely meg is van a vizsgált épületben.

A tűzjelző rendszerek általános felépítése. Forrás: Mohai [2014a]

2.     Hangjelzők

Az MSZ EN 54 szabványsorozatból a MSZ EN 54-3 [2014] Hangjelzők angol nyelvű szabvány előírásait kell figyelembe venni.

Az OTSZ [2014] és a vonatkozó TvMI [2015b] előírásai alapján a hangjelzők által generált jel jól beazonosítható, minden egyéb hangforrástól eltérő frekvenciájú és hangmintájú, az adott épületen belül azonos és folyamatos jellegű legyen. Az épületben üzemelő vészhangrendszer, vagy egyéb hangosító rendszer a hangjelzőkkel nem működhet egy időben, és – az evakuációs hangosító rendszer részeit pl.: tűzvédelmi mikrofon, beszédmodul kivételével – minden más hangforrás automatikusan kapcsoljon le a riasztási jelzés létrejöttekor. A tűzriasztási hangrendszer csak akkor alkalmazható más célokra, ha ugyan úgy kell rá reagálni, mint tűz esetén.

Fényjelzővel kell kiegészíteni a hangjelzőt, vagy hang-fényjelzővel kell helyettesíteni,
ha adott létesítmény rendeltetéséből fakadóan hangjelzés érzékelésében hátrányban lévők jelenlétével kell számolni, vagy 120 dB-nél nagyobb hangerőre lenn szükség, illetve egyéb speciális alkalmazási területek, mint pl.: műtők esetén.

A hangerősséget csökkentő tényezők a távolság, a nyílászárók és épületszerkezetek (kb. 20-30 dB), valamint a zajterhelés. A tűzriasztási hangjelzés az épület minden érintett pontjában legalább a 65 dB(A), vagy pedig a legalább 30 másodpercig fennálló zaj szintje fölé 5 dB(A)-rel növelt érték közül a nagyobb legyen. Beltérben, a hangjelzőtől 1 m-nél közelebb
a hangnyomás nem lehet nagyobb120 dB(A)-nél.

Hangcsillapítás a távolság függvényében. Forrás: Mohai [2014b]

Az OTSZ [2014] 158.§ (4) bekezdés da) pontját figyelembe véve a védett területen legalább
2 hangjelzőt kell elhelyezni. Ehhez kapcsolódik a 161.§ is, mely szerint a hangjelzőkre vonatkozós egyszeres vezetékhiba eseti követelmény akkor teljesül, ha önálló áramkörre csatlakozik, vagy visszatérő hurkú áramkörről történik az áramellátás, és izolátort helyezünk el az eltérő elemek kapcsolási pontjain. Ilyen jellegű hiba esetén legalább egy hangjelző működőképes kell maradjon. A hiba kiküszöbölhető visszatérő jelzőáramkörben huroktáplált hangjelzők alkalmazásával is. A huroktáplált hangjelzők tápellátása és kommunikációja is
a hurokról történik, áramfelvételükkel számolni kell a hurok kialakításánál.

Több tűzszakasz, illetve szint esetén ezek mindegyikébe legalább egy hangjelzőt el kell helyezni.

A TvMI [2015b] alapján az evakuációs hangosító rendszert a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell kialakítani, vagy úgy, hogy legalább az előbb említett módon nyerhető biztonság megoldott legyen. Csak ennek teljesülésével alkalmazható tűzriasztásra, vészhangosításra.

3.     Zónák

A kiürítésre vonatkozó TvMI [2015a] értelmében a zóna egy független, elkülönülő területi rész, a védett helyszínen belül.

Jelzési és riasztási zónák különböztethetők meg, melyeknek nem kell azonosnak lenniük. A jelzési zóna funkciója a tűz bekövetkezésének jelzése. Ide a bemeneti eszközöket szervezzük. A hangjelzők, mint kimeneti eszközök kerülnek a riasztási zónákba, ahol a tűzriasztások, vezérlések kiadása történik.

A tűzjelzés gyors és pontos beazonosíthatósága érdekében megfelelően kell elvégezni a jelzési és riasztási zónák kialakítását.

A jelzési zóna kialakításánál, a vonatkozó TvMI [2015a] 6.3. pontja alapján, figyelembe kell venni az épület és a riasztási zónák kialakítását, a kiürítést és a tűzfelderítést gátló körülményeket, valamint veszélyes környezetek jelenlétét. Egy zóna legfeljebb 1.600 m² alapterületet foglalhat magába. Amennyiben egy zónába több mint 5 helyiség tartozik, úgy két lehetőség van helyes eljárás lefolytatásához: vagy másodkijelzőket alkalmazunk a helyiségek bejáratánál, vagy pedig a tűzjelző központ (továbbiakban: TJK) felé pontosan beazonosíthatóan érkezzen az érintett helyiségből kapott jelzés.

A kialakítása hagyományos rendszereknél a hurokkiosztáshoz igazodik.

Ha egy zónába több tűzszakasz tartozik, úgy a tűzszakaszok egészét le kell fedje, valamint adott helyiség alapterülete legfeljebb 400 m² lehet. A zóna az épületnek több szintje nem lehet, csak és kizárólag egy szintje. kivéve pl. lépcsőházak, liftaknák vagy más hasonló helyiség, térrész jelenléte esetén, mely ezen a szinten túlnyúlik ugyan, de azonos tűzszakaszba tartozik; valamint a maximálisan 300 m² épület alapterület esetét.

Az OTSZ [2014] 161.§ és a TvMI [2015a] 7.1. és 7.2. pontja alapján az érzékelők, kézi jelzésadó helyét, szövegesen tartalmazó zónakimutatás helyezendő el az állandó felügyeleti helyen. Ezen kívül telepítési jegyzék is elhelyezendő, amin beazonosíthatóak a jelzési zónák, az érzékelők, és kézi jelzésadók helyei.

Továbbá grafikus megjelenítés is szükséges, ha a védett alapterület 10.000 m² felett van. A választott mintalétesítmény több, mint 16.000 m² alapterületű, így ez mindenképpen szükséges. Valamint az érzékelők és kézi jelzésadók száma is meghaladja az alsó, 1000 db-os határt, így ez önmagában is szükségessé tenné ezt a fajta megjelenítést. Elhelyezendő még térképes tabló is a minél gyorsabb beazonosíthatóság érdekében.

Az egyszeres vezetékhiba elkerülése érdekében zónánként maximum 32 érzékelő helyezhető, izolátorok alkalmazása szükséges a zónahatárokon és az eltérő funkciójú érzékelők között.

4.     Felvonók

A felvonók kérdéskörének szabályozása [Nagy, 2013] az OTSZ [2014] 54.§ és 86.§,
a kiürítésről szóló TvMI [2015a] 6. pontja, illetve az MSZ 9113 [2003] és MSZ EN 81-72 [2004] szabványok által történik.

Két fő típus a hagyományos/normál és a biztonsági felvonók. A biztonsági felvonók épülettűz esetén is biztonságos térrészhez kapcsolódnak, szintén két csoportra bonthatóak, menekülési és tűzoltó felvonókra. Különbségük leginkább a felhasználhatóságukban nyilvánul meg. A menekülési felvonókat épülettűz esetén bármely benntartózkodó személy használhatja, míg a tűzoltó felvonó – mint az nevéből is látszik – használata csak a tűzoltóság számára biztosított [OTSZ, 2014]. Fontos a rendeltetésnek megfelelő jelölés elhelyezése.

Menekülési felvonó piktogram. Forrás: Accessible Exit Sign Project [2014] Tűzoltó felvonó piktogram. Forrás: Nagy [2013] A menekülési felvonó aknaajtó szabad szélessége min. 0,9 m, előtte 1,5×1,5 m-nyi szabad terület legyen, és szolgálja ki legalább a kiürítéshez figyelembevett szinteket.
A nemzetközi tapasztalatok alapján a torony jellegű épületek/építmények esetén javasolt menekülési felvonó létesítése. A lépcsőn menekülő személyek gördülékenyebb haladását szintén elősegíti, ha látásukban, és/vagy mozgásukban korlátozott társaik eltávozása a tűz által veszélyeztetett területről megoldott, a menekülési felvonó használatával. Emellett
a menekülésben korlátozott személyeknek oly módon is segít a berendezés alkalmazása,
hogy a korábban nem, vagy csak ritkán érzékelt és kevésbé ismert menekülési útvonalakon lassabban tudnának haladni, veszélyeztetve saját testi épségüket is.

A menekülési felvonó kabinjának befogadó mérete legalább 1,1×1,4 m legyen, lehetővé téve ezzel az akadálymentes használatot. Evakuációs képessége forgalomszámlálással, illetve számítógépes szimulációval igazolható. Elhelyezése akkor biztonságos, ha a felvonóakna és az előtér tűzgátló szerkezettel van elhatárolva, füstmentes lépcsőházhoz kapcsolódik, homlokzata tűzterjedés ellen védett, biztonsági világítással rendelkezik és a rendeltetésre utaló biztonsági jelekkel ellátott az OTSZ-ben [2014] foglaltaknak megfelelően.

A felvonó előterét általánosan 0,28 m²/fő értékkel szükséges figyelembe venni. Alkalmasnak kell lennie a menekülők létszámának befogadására, és minden megkezdett 100 fő után 1 kerekesszéknek szükséges 1,5×1,5 m-nyi helyet kell biztosítani, de legalább 5 m²-nyi terület megléte javasolt. Belőle közvetlen a menekülésre figyelembevett lépcsőházba történő bejutást kell biztosítani. Az előteret leválasztó tűzgátló ajtókat ajánlott betekintő üvegezéssel, valamint kötelező önműködő csukószerkezettel ellátni. Különböző színű (piros és zöld) figyelmeztető kijelzést kell alkalmazni a felvonó pillanatnyi üzemi állapotáról.

Magas épületek esetén, annak érdekében, hogy a benntartózkodók folyamatos tájékoztatást kapjanak a kiürítés menetéről, az előtérben kijelző és kétirányú kommunikációt lehetővé tevő rendszer kialakítása javasolt.

A menekülési felvonó vezérlését a beépített automatikus tűzjelző berendezésnek kell ellátnia. Erre speciális, épülettűz esetén aktiválódó, liftvezérlési program kerül felhasználásra.

A tűzoltó felvonó szerepe a tűzoltói beavatkozás segítésében, a felszerelés és az állomány szállításában, valamint a mentésben van. Kötelezően létesítendő (többek közt) magas épületekben. A tűzoltó felvonó szerepét, a speciálisan erre a célra létesített felvonók mellett, elláthatja normál felvonó is, a tűzoltó felvonóra előírtak teljesítésével.

A magas épületek a tipikus felhasználási körhöz tartoznak.

A felvonó megközelítési útvonalát, a közlekedőt és/vagy folyosót biztonsági világítással és biztonsági jelekkel javasolt ellátni.

A biztonsági felvonók kezeléséhez kiképzett személyzet szükséges. Tűz estén ők felelnek a tűzoltóság kiérkezéséig azért, hogy a mentési sorrend megállapítása után megkezdjék a legrászorultabbak evakuálását. Emellett ők gyűjtenek információt a tűz helyéről, és ők felelnek a mentendő személyekkel való kommunikációért is.

A tűzoltói alapállomáson kell elhelyezni tűzeseti kapcsolót. Bár az MSZ EN 81-72 [2004] az új épületben létesített felvonók esetén alkalmazandó, így a vizsgálat tárgyát képező (már megépült) magas épületek nem érintettek benne, háromlapú szükségkulcs léte is előírás. Az MSZ 9113 [2003] előírásainak megfelelően fülkén belül tűzoltó kapcsolót kell elhelyezni.

Tűzoltói alapállomás. Forrás: Nagy [2013] A védettségre vonatkozóan az egyes részegységekre más-más előírás van érvényben. Azonban lényegi pont, hogy mind tűz, mind füst ellen védetten kell kialakítani, sőt a víz bejutását is meg kell akadályozni.

Áramellátása biztonsági tápforrással megoldott legyen. Tűzeseti áramtalanítás, átkapcsolás esetén is üzemképes legyen a meghatározott ideig.

Mentési lehetőség kialakítása is szükséges, a fülketetőn kibúvónyílás formájában.

Magas épületek esetében a TvMI [2015a] „F” melléklet „F3” informatív ábrája alapján javasolt megoldás a szintenkénti 2 menekülési felvonó alkalmazása is.

5.     Kiürítés

A kiürítendő létszám meghatározásakor a rendeltetésszerű használat során előforduló maximális létszám és legkedvezőtlenebb személyi összetétel adatokat célszerű felvenni. A figyelembe veendő létszámadatokra vonatkozóan az OTSZ [2014] 7. melléklet 2. és 3. táblázata és a kiürítésre vonatkozó TvMI [2015a] „D” melléklete nyújt javaslatot. Kiürítési időtartam meghatározásakor a legkedvezőtlenebb helye, tehát a kijárattól legtávolabb lévő személy helyzetét kell figyelembe venni. A haladási sebességre vonatkozóan a vonatkozó TvMI az 5.2.8. pontjában lévő 1. táblázat ad iránymutatást. Az említett táblázat
a létszámsűrűség (fő/m²) függvényében ad értékeket a vízszintes haladási sebességre,
és a lépcsőn felfele, ill. lefele történő haladás esetére.

Telepített tűzjelző berendezés esetén, az lássa el a reteszelt mechanikus, elektromos, elektromechanikus ajtók reteszelés oldását.

Az építményekből történő menekülés két fő kategóriája a progresszív kiürítés és a teljes épület kiürítés. A progresszív kiürítés lehet vízszintes vagy zónás.

A vízszintes módszer során ugyanazon szint szomszédos tűzszakaszába, majd onnan a biztonságos térbe jutnak a menekülők.

A zónás kiürítés nagyobb építményeknél célszerű eljárás. Füstszakaszokat alakítanak ki, és nem szükséges végrehajtani a teljes épület kiürítését. Szükséges mellé egyéb aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek megléte, előnyös azonban a vele elérhető minimalizált működési veszteség.

A teljes kiürítésnek szintén két változata van. Első az egyidejű kiürítés, mely lehet azonnali, vagy késleltetett. Azonnali esetén riasztásra a teljes építmény kiürítése megkezdődik. Késleltetett kiürítéskor a riasztást megelőzi a nevében is szereplő késleltetés, amikor is meg lehet győződni a riasztás valódiságáról. Ebben kiképzett személyzet járhat el. A teljes kiürítés csak teljeskörű beépített tűzjelző berendezés kiépítettsége esetén javasolt. A tűz fizikai hatásai mellett figyelembevételre kerül a személyek pszichológiai és szociális reakciója is.

A teljes kiürítés másik típusa az úgynevezett szakaszos kiürítés. Ezt alkalmazva először a tűzzel érintett szintek, majd a tűzzel közvetlenül érintett szint feletti 2 szint, ezt követően a felette levő szintek, végül pedig az alatta található szintek kiürítése történik meg 2 emeletenként, a földszint – vagy ha máshol van a kijárat, akkor annak irányába – felé haladva.

A lépcsőkön egy időben csak 2 szint létszámára kell számítani, így ezek mérete tervezéskor csökkenthető. Ezzel együtt azonban több aktív és több passzív tűzvédelmi rendszert szükséges beépíteni. Közép- és magas építmények előszeretettel alkalmazott megoldása, ahol tűzgátló szerkezettel határolják az egyes szinteket.

További javaslatként szerepel a TvMI-ben [2015a] a lépcsők tűzgátló előtere, túlnyomásos füstmentes lépcsőházak, szintenkénti tűzszakaszolás, beépített tűzjelző rendszer, magas építmény esetében beépített oltóberendezés, vészeseti kommunikáció eszközeinek telepítése, védett előtéren elérhető menekülési felvonók.

6.     Számítógépes szimuláció

A Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció c. TvMI [2015c] tartalma alapján kiürítés vizsgálható és időtartama számítható számítógépes szimulációs programmal. Nemzetközi gyakorlatban tűz- és füstterjedési vizsgálatokkal együtt alkalmazzák, többek közt beépített tűzvédelmi berendezések együttműködésének optimalizálására.

A TvMI I. része meghatározza az alkalmazandó szoftverre vonatkozó követelményeket. Lényeges, hogy a program rendelkezzen – dokumentált – validációval és verifikációval is.

Jelenleg a TvMI 4. pontjának táblázataiban szereplő szoftverek használhatóak. Ezek sorra:

• FDS – Kombinált égési- és áramlási szoftver
• Building EXODUS – Komplett viselkedési modell
• FDS EVAC – Áramlási alapon működő mozgási modell
• PATHFINDER – Mozgási modell
• STEPS – Mozgási modell torlódások vizsgálatához

A program kiválasztásában segít a gyártó által készített és közreadott felhasználói kézikönyv és technikai leírás. Ezek tartalmazzák a számítási algoritmust, az alapvető feltételezések listáját, a kívánt be- és kimeneti adatokat, valamint az alkalmazási korlátokat.

Menekülési modellben a kiürítési idő (travel time) vizsgálata esetén a fizikai kiüríthetőség kerül ellenőrzésre. A menekülési idő vizsgálatakor pedig a menekülésre rendelkezésre álló idő (ASET) és a meneküléshez szükséges idő (RSET) összehasonlítása zajlik. Ez utóbbi során a késleltetésre vonatkozó lehetőségeket, valamint a tűz- és füstterjedési szimuláció eredményeit is alkalmazni szükséges.

A kiürítési szimuláció be- és kimeneti paramétereit a kitűzött céloknak és várt eredményeknek megfelelően kell meghatározni. Ilyen paraméterek: kiüríthető létszám, átbocsátott személyek száma, kiürítési vagy menekülési idő és annak szakaszai, menekülési felvonó, biztonságos- és átmeneti védett terek befogadóképessége, a folyamat bemutatása a(z esetleges) torlódásokkal.

Építmények modellezésekor a modelltér kialakításának általános szabálya, hogy az elhelyezett elemek elnevezése és csoportosítása jellegük alapján történik. A modelltérben elhelyezhetőek fiktív elemek a valósághű folyamatok modellezése érdekében. Az alkalmazott szoftver használati szabályait be kell tartani.

Cellamodellek esetében a vizsgált tér és környezete is felvitelre kell kerüljön úgy, hogy a modelltér határoló felületei a tűzfejlődést csak elhanyagolható mértékben befolyásolják. A cellaméretek felvételénél igazodni szükséges az építményszerkezetekhez, beépített tűzoltó berendezésekhez, beépített tűzvédelmi berendezésekhez, berendezési tárgyakhoz és a tűzfészekhez. Az olyan aktív berendezések egyes elemeit, melyek mérete a modellezési folyamat során jelentőséggel bírnak, a cellahálóhoz igazítva alakítjuk ki. Az építményszerkezetek egyszerűsítése is végrehatható, azonban ekkor az elemmodellben meg kell adni az eredeti méreteket.

A menekülésre alkalmas területek, nyílások hatásos méretét a cellahálóhoz kell igazítani. Ez az igazítás a biztonság javára minden esetben lefele csökkentve végezendő el.

Az aktív tűzvédelmi berendezések modellezésével a TvMI 8. fejezete foglalkozik. Automatikus tűzjelző rendszerek egyes elemeit, mint a pont- és vonali érzékelőket, az aspirációs érzékelőket a tűzjelző terv alapján kell a modelltérben szerepeltetni. Emellett a modell az előírt vezérléseket is tartalmazza.

A menekülési szimuláció beállításairól a vonatkozó TvMI 11. pontja fogalmaz meg javaslatokat. Az összes kijárat biztonságosnak és elérhetőnek tekinthető, néhány a tűz- és füstterjedési modellel kapott eredmények kivételével. Fennáll a lehetőség vezérlések alkalmazására is. Ezek a vezérlések a kijáratok elérhetőségére, ill. azok használatára, várakozási és késlekedési időkre, nyílászárók nyitási irányára, szintkülönbség áthidalásokra vonatkozhatnak. A kiürítendő személyek paraméterezhetőek kor, nem, méretek, haladási sebesség adatokkal. Hozzáférhető adat híján a szoftver alapbeállításai alkalmazandóak. Figyelembe kell venni a mozgási sebességet befolyásoló tényezőket, valamint a figyelembe vett eszközök és építészeti berendezések geometriáját is.

Amennyiben a tűz- és füstterjedés is a vizsgálat tárgyát képezi, úgy olyan szoftvert célszerű alkalmazni, mellyel e kettő tényező a meneküléssel együtt vizsgálható.

A kapott eredmények értékelése a vizsgálati eredmények dokumentálásával kezdődik. Ezt papíron és digitális formában is szükséges megtenni, a munkarész jellégének megfelelően. A benyújtandó dokumentáció tartalmazza a mérethelyes építészeti dokumentációt, az általános tűzvédelmi dokumentációt és a szöveges munkarészeket. Javasolt továbbá a készítő neve és elérhetőségei, szervezet esetén annak adatai, az elemzés nyilvántartási száma, a létesítmény tevékenységi köre, a tűzvédelmi jellemzők, a modellezést befolyásoló tényezők, valamint a szimulációs program megnevezéssel és verziószámmal. A be- és kimeneti fájlok végső változatait digitális adathordozón csatolni kell, valamint az összetartozó fájlokat azonos módosítási dátummal kell bemutatni. Papír alapú dokumentáció 3, a szimuláció digitális formában 1 példányban kerüljön leadásra.

Az eredmények közlésénél többek közt meg kell adni a tűzjelző aktiválódásának időpontját, a kiürítési folyamat kezdetét és befejezését, a kiürítés kritikus pontjait, az épület elhagyásának időpontját (mind a benntartózkodók, mind a személyzet vonatkozásában), valamint a főbb torlódási helyeket is. A modell értelmezéséhez az elhelyezett személyek jellemzőit is javasolt megadni, a létszám és a megoszlási adatokkal egyetemben.

A szimuláció az eredmények értékelésével és összefoglalásával zárul. Rögzítésre kerülnek a meghatározó kiindulási feltételek és az esetleges intézkedésekre vonatkozó javaslatok.

Toronyépület importált alaprajza. [Seidl, 2008] alapján

 

 

7.     Felhasznált irodalom

OTSZ [2014] AZ 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat

TVMI [2015a] TvMI 2.1:2015.03.05. Kiürítés

TVMI [2015b] TvMI 5.1:2015.03.05. Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése

TVMI [2015c] TvMI 8.1:2015.03.05. Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció

MSZ EN 54-1 [2011] Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés

MSZ EN 54-24 [2008] Tűzjelző berendezések. 24. rész: Hangriasztású rendszerek részei. Hangszórók

MSZ EN 60849 [2000] Hangrendszerek veszélyhelyzetekhez

MSZ EN 54-3 [2014] Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők

MSZ EN 81-72 [2004] Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és teherfelvonók különleges alkalmazásai. 72. rész: Tűzoltófelvonók

MSZ 9113 [2003] Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos kiegészítő követelményei

MOHAI Á. [2014a] A tervezés alapjai. „Tűzvédelmi berendezések tervezése I.” Tárgy 1. előadása (pdf-formátumban)

MOHAI Á. [2014b] Tűzjelző rendszerek. „Tűzvédelmi berendezések tervezése I.” Tárgy 6. előadása (pdf-formátumban)

NAGY B. [2013] Biztonsági felvonó. „Létesítés és használat tűzvédelme II.” tárgy 6. előadása       (pdf-formátumban)

MSZ 9113 [2003] Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos kiegészítő követelményei

ACCESSIBLE EXIT SIGN PROJECT [2014] Internetes portál, – elérhető: http://accessibleexitsigns.com/shop-2/emergency-evacuation-lift-with-accessible-means-of-egress-icon-merch/accessible-exit-sign-project-wheelchair-wheelie-running-man-symbol-means-of-egress-icon-disability-emergency-evacuation-fire-safety-lift-elevator-metal-printed-8/, letöltés: 2015-05-31, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: fire, safety, elevator

SEIDL GY. [2008] Beépített tűzjelző berendezés megvalósulási terve