Összefoglalás

Történeti szempontból igen nagy út vezetett az elsőként megjelenő füstérzékelő, tehát
az ionizációs elven működő érzékelőtől, a vizuális módszerekkel történő detektálási lehetőségek alkalmazásáig. Ennek az útnak a megtétele, illetve az ezen való továbbhaladás az élet- és vagyonbiztonság egyre inkább nagyobb fokú megvalósíthatósága felé vezet.

A vizuális módszerek skálája igen terjedelmes, széles skála. Ezen belül a tűzvédelem területére alkalmazható és alkalmazott vizuális lehetőségek, relatíve fiatal koruk ellenére, 2018-ban már szintén kiterjedt arzenált vonultatnak fel. Diplomadolgozatomban ismertetett felépítésbeni, működésbeni, és így különböző tűzjellemzők detektálására való alkalmazhatóságuk nem feltétlen enged párhuzamot vonni és úgymond egy kalap alá vont értékelést lefolytatni az egyes érzőkelők között. A 3 ismertetett, vizsgált kamera lehetőségeit, a vizsgálataim során felhasználásukkal nyert eredményeket objektív módon, alkalmazott technológián belül igyekszem összegezni.

A hagyományos optikával szerelt eszközök, speciális szoftverezettség nélkül, mint
a tesztben bevetett számítógép Sony IMX 175 kamerája a leginkább kezdetleges képet adja tűzvédelmi célú alkalmazhatóságban. A leginkább vagyonvédelmi céllal telepített megfigyelőrendszerek felprogramozása a megfelelő keretkörnyezettel és háttéradatbázis generálásával nehézkesebb, időigényesebb, humán- és anyagi erőforrásban többet igénylő módszer a tűzvédelem területén történő alkalmazásra. Költségekben nem feltétlen megtérülő lehetőség, automatizálás szempontjából pedig nem nevezhető hatékonynak
a szükséges emberi jelenlét és beavatkozási igény okán. A tapasztalati elvek hiánya és háttértámogatás nélkülözése pedig még inkább kérdésessé teszi az ebben rejlő lehetőségeket. Így a megbízhatóság kérdése, mint a biztonságtechnika vonalán igazán lényeges szempont, meginoghat ennél az opciónál.

Az AXIS Q2901-E Temperature Alarm Camera nevű eszközt használtam a tesztek során
a hőkamerák alkalmazhatóságának vizsgálatára. A feketeségi fok megfelelő beállítása
a készüléken elengedhetetlen a hiteles eredményekhez. Ezt ε = 0,95 értékben állapítottam meg a termoelemek, infrás távolsági hőmérő pisztoly és ennek a hőkamerának
az eredményeinek egymással történő összehasonlítása, majd korrekciós beállítása során.

Az oszlop mögött takarásban lévő, 7,5 m távolságban elhelyezett festékesdobozban lévő tüzet egyik kamera sem érzékelte. Ezután 1-1,5 cm-nyire kimozdítottam a dobozt
a takarásból, így a hőkamera már érzékelte a hőmérséklet különbözetet. Néhány másodperc elteltével a takarást szolgáló oszlop oldalán is megjelent az oszlop 5 ℃ értékénél magasabb, 12 ℃-os hőmérséklet. A hagyományos, nem színezett, nem germánium anyagú lencsét alkalmazó eszközökhöz képest az AXIS itt volt felismerhető. Kiemelendő, hogy
az AXIS, amennyiben rálátott a tűzre, voltaképpen kevesebb, mint 3 másodpercen belül megállapította a hőmérséklet, környezetétől eltérő értékét.

A Bosch AVIOTEC IP Starlight 8000 eredményei bizonyulnak a leginkább előremutatónak. A 17 tesztből 13 irányult lángvizsgálatra, 4 pedig füstvizsgálatra.

Telezoom beállítással végzett 7 db lángvizsgálatból mindegyike sikeres. A legrövidebb detektálási idő nem több, mint 9 mp. A leghosszabb detektálási időnél a 10 m távolságban lévő láng képe elenyészően kicsi a kamera számára, amit a kamerakép takarás-felfedése tovább nehezített, ebből adódott a nehézkes érzékelés, 43 mp értékkel. Ugyanakkor ezek átlaga sem több 20 mp-nél. Widezoom mellett 6 lángvizsgálatot folytattam le. Ebből
2 érzékelés sikeres 8 mp és 15 mp, átlag 12 mp értékkel. A 4 nem észlelt láng közül több alkalommal takartam ki és fedtem fel a képet, valamint a lángméret is igen csekély volt.

Az összesen 4 db füstvizsgálat 1 mp, 2 mp, 4 mp és nincs észlelés eredményeket hoztak. Ezek átlaga 1,75 mp érzékelési idő. Az egyetlen sikertelen füstteszt a háttér színéből fakad. Widezoom, 4,1 mm fókusztávolság beállítással. A leggyorsabb füstérzékelés 5 m távolságból érkezett.

Összegezve a 17 vizsgálatot kijelenthetem, hogy igen jó időkkel generált riasztási jelzést a Bosch AVIOTEC IP Starlight 8000. Az elvégzett 17 tűztesztből mindösszesen 5 teszt alkalmával nem került sor tűzjellemző detektálására. Ez azt jelenti, hogy 70,58 %-ban eredményes a tűzérzékelés a 17 vizsgálat körülményeiben. A 4 füstérzékelési vizsgálat 75 %-ban, a 13 lángérzékelési vizsgálat pedig 69,23 %-ban eredményes. Utóbbi esetén csak a Widezoom, 4,1 mm fókusztávolsággal történő optika beállítás estén került sor észlelés kihagyására; Telezoom, 9 mm fókusztávolság beállítású optika esetén minden láng érzékelésre került a készülékkel, ami pedig 100 %-os eredményt jelent.

A videó alapú tűzérzékelő kamerák elsősorban olyan tüzek detektálására alkalmazhatóak nagy hatékonysággal, ahol a feltételezhető tüzek jól látható lángképződéssel és/vagy füstfejlődéssel járnak. Láng esetében bizonyos eszközök esetében elég a kamera számára látható kép 2 %-ában megjelenő láng is, füst esetén viszont – szintén eszközfüggően – szükséges a függőlegestől 45°-nál nem nagyobb terjedési szög is. Szintén lényeges a videó alapú tűzérzékelő által látott környezet színe, a füst és vagy láng mögötti környezet színe. Ez nagyban befolyásolja a sikeres detektálást.

Az eredmények alapján megállapíthatom, hogy Bellus [2002b] megfogalmazásában
a tűzjelzők „slágerlistájának” élén álló a füstérzékelők méltó vetélytársa egy megfelelően kiválasztott, jól konfigurált videó alapú tűzérzékelő kamera.

Egyeztetéseket folytattam az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2 munkatársával, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2 munkatársával, a Magyar Mérnöki Kamara 1 munkatársával, valamint a MOL Nyrt. 2 munkatársával. Felsorolt szervezetek, szervezti egységek ismeretei alapján Magyarországon nincs alkalmazva videó alapú tűzérzékelés, legalábbis engedélyezett formában nincs. Szabványi megfeleltetés híján riasztási jelzés tűzoltóság felé továbbítására és vezérlés indítására nincs is lehetőség közvetlenül a vizuális eszközzel. Azonban előjelzőként, vagy a szabvánnyal, hitelesítéssel rendelkező eszközök támogatására, vizsgálatai eredményeim alapján megfelelően alkalmazhatóak lennének, alátámasztva diplomadolgozatom célkitűzésében megfogalmazottakat.

A tűzérzékelésre fejlesztett kamerák hátránya, az elterjedtebb, „slágertermékekhez” viszonyított magasabb ár. Viszont az esetleges kár mértéke egy nem kellő időben jelzett tűz esetén magasabb lehet, az emberi élet védelme, az élet megőrzése pedig nem mérhető pénzben.

Felhasznált irodalom

BELLUS, L. [2002B] A tűzjelzés fizikája, a tűzjellemzők érzékelése III. – füst. Tanulmány – elérhető: Védelem online: http://vedelem.hu/letoltes/anyagok/832-a-tuzjelzes-fizikaja-a-tuzjellemzok-erzekelese-iii-%E2%80%93-fust.pdf, kereső: www.vedelem.hu, kulcsszavak: tűzjelző, érzékel, spektrum, letöltés: 2018-04-08