Az urbanizáció következtében Magyarországon és a világ más területein egyaránt egyre nagyobb számban vannak jelen a középmagas- és magas épületek. Ez iparilag fejlett országok tekintetében részben indokolt is lehet. Kiemelt figyelmet igényel ezek esetében
a tűzesetek megelőzése. Ha már megtörtént a baj, az emberi és anyagi javak hatékony védelmére kell összpontosítani [Morvai, 2014]. Az ágazatra vonatkozó szabványok mellet
a hazai és külföldi tapasztalatokat is célszerű figyelembe venni, legyen szó akár felújításról, korszerűsítésről, átépítésről, építésről, vagy egyszerűen üzemeltetésről.

Az épületek tűzvédelme vonatkozásában megkülönböztetünk passzív és aktív védelmet. Passzív tűzvédelem az a különböző tűzgátló szigetelések alkalmazása, ill. a hő- és füstterjedés megakadályozása egyes szerkezetek között. Mind emellett az épületek tartószerkezetének megfelelő kialakítására is figyelni kell, állékonyságuk tűz esetén is biztosított legyen.

A teljes körű védelem elérésébe az épületszerkezeti elemek mellett az aktív berendezések egyes berendezései, szerelvényei is beletartoznak. Ezek látják el a tűzjelzés, tűzoltás feladatát. Aktív berendezések a tűzjelző berendezések, hő- és füstelvezetők, tűzoltó készülékek, sőt a tűzivíz hálózat is.

Magyarországon nagy számban vannak jelen a korábbi évtizedekben igen népszerű panelépületek. 1972. május 18. egy paneles technológiával készült magas épület kapott lángra Zuglóban, a Csertő utcában [Takács, 2010]. A szóban forgó épület 10 emeletes volt. Ez az addig történt legnagyobb hazai tűzeset magas épületek vonatkozásában. Az, hogy mi okozhatta a tüzet, és annak gyors terjedését igen sokrétű lehet. A középfolyosókon éghető ajtóval rendelkeztek a mérőóra szekrények, és ugyanakkor anyagtárolásra is használták azokat. Hiányzott a hő- és füstelvezetés, valamint a központi riasztás is. A füst- és tűzszakaszolás szintén nem volt megvalósítva. Az esetben 40 család vált otthontalanná, és nem is mindegyikük rendelkezett biztosítással. 150 személy élete forgott kockán, de a mentésben résztvevő 118 tűzoltónak hála nem történt haláleset. Az anyagi kár – akkoriban – 9 millió Ft nagyságrendű volt [Minárovics, NN].

1978-ban Ózdon is hasonló eset történt. Itt a tűz a gépészeti akna falai között terjedt.

Az új évezred is tartogatott „meglepetéseket”. 2007. február 26. Debrecen lakosai számára vált borzalmas emlékké. A tűz egy konyhában keletkezett. Olyan mértékű hőhatás jött létre, hogy a környező alumínium gépészeti elemek is megolvadtak. A lángok több szinten semmisítették meg életek munkáját. A szomszédos lépcsőház sem maradt érintetlen,
a füst ide is átterjedt a tetőszinti folyosón keresztül. 2007-ben Budapesten a Páskom parkban, és a miskolci Középszer utcában több lakás vált a tűz martalékává.

Mindezekben az esetekben sokat segített volna az aktív berendezések megléte, de jelentősen kisebb mértékű kár keletkezett volna már a passzív tűzvédelem megfelelő kivitelezése
esetén is.

Hall [2013] tanulmánya alapján 2007 és 2011 között évente nagyjából 15.400 magas épületben keletkezett tűzesetet jelentettek. Ezeknél az esetéknél évente 46 haláleset, 530 sérülés keletkezik, a beavatkozó állomány figyelmen kívül hagyásával, tehát a csak civil lakosság adatait tekintve. Az anyagi kár is tetemes, évente 219 millió USA dollár, tehát több, mint 61 milliárd Ft.

A tűz keletkezési helyének százalékos megoszlása egészségügyi
létesítményekben és irodákban. Forrás: Hall [2013]

A magas épületekben a tűz keletkezési helye egészségügyi létesítményeknél legtöbbször
a földszinten és az I. emelet környéke. 35%-ban a II. és VI. emelt között, 19%-ban a VII. emeleten, vagy a fölött. Legkisebb számban fordult elő olyan eset, mikor a tűz pusztító munkája a pinceszintről indult.

Iroda rendeltetés esetén más a helyzet. Legtöbbször a VII. emelettől felfelé csaptak fel
a lángok.  A sorban ezt követi a földszint és I. emelet. Majd 27%-ban a II. és VI. emelet között keletkezett tűz, 8%-ban pedig a földszinti szint alatt.

Felhasznált irodalom

MORVAI C. [2014 ]Toronyházak megelőző tűzvédelme – Esettanulmány. – elérhető: http://hadmernok.hu/141_10_morvaic.pdf, letöltés: 2015-06-02

TAKÁCS L. [2010] Középmagas és magas épületek tűzvédelmi kérdései, tragikus tűzesetek tanulságai építészek számára. Publikáció – elérhető: Védelem online.

http://www.vedelem.hu/files/UserFiles/File/konf2010/construma/7_takacs_opt.pdf,

kereső: www.google.hu, kulcsszavak: magas, épület, tűzvédelem, pdf,

letöltés: 2015-06-02

Minárovics J. [NN] Hét halálos áldozattal járó paneltűz a fővárosi Csertő utcában. Internetes
portál – elérhető: http://www.langlovagok.hu/regi_esetek/7_het-halalos-aldozattal-
jaro-paneltuz-a-fovarosi-cserto-utcaban , kereső: www.google.hu, kulcsszavak: csertő, utca, tűz, 1972, letöltés: 2015-06-02

HALL J. [2013] High-rise building fires, National Fire Protection Association Fire Analysis and Research Division. Tanulmány – elérhető: http://www.nfpa.org/~/media/files/research/nfpa-reports/occupancies/oshighrise.pdf?as=1&iar=1&la=en, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: high, rise, building, fires, letöltés: 2015-06-02