1.1. Épület- és létszámadatok

A torony monolit vasbetonból készült, 3 db felvonó aknával. A főlépcsőház és a felvonó aknák előtt minden szinten keresztfolyosót alakítottak ki. Az épületrész tengelyvonalától délre elhelyezett hosszú folyosóról nyílnak a kisebb dolgozószobák, és szintenként 2-2 WC helyiség. A tengelyvonaltól északra pedig a nagyobb laboratóriumok, a melléklépcsőház zsilipje, valamint kisebb raktárak kerültek.

A 3 db – a főlépcsőházban elhelyezett – felvonón kívül a melléklépcsőházban 1 db 300 kg-os tartalék felvonó található, mely alkalmanként anyagforgalom lebonyolítására is igénybe van véve. A főfelvonók 2 db 10 személyes, 750 kg-os és 1 db 14 személyes, 1.000 kg-os példány, melyek másodpercenként egy emeletet képesek megtenni. Egyik felvonó sem megy
az alagsorba. Ezeket a felvonókat 2003-ban lecserélték, azonban nem tűzoltófelvonóként használható darabokra. Tűz esetén a riasztással egyidejűleg a földszintre érkeznek és leállnak.

Az egyes szintek teljes feszültségmentesítése nem, csupán egyes szintek egyes szektorainak feszültségmentesítése lehetséges, a pillérekben elhelyezett szekrényekből.

A 2008-as épületben végzett átalakításokkal, felújításokkal a XII. emelet padlószintjén tűzszakasz-határ létesült, a lépcsőházak ajtói pedig tűzgátló kivitelűre lettek cserélve.

Jelenleg az épület öt tűzszakaszra osztott [Zoltán, 2012]: rendezvény terület, oktatási terület, diák centrum, toronyház XII. emelet alatti szintek, toronyház XII. emelet feletti szintek.

1.2. A választott mintalétesítmény tűzjelző rendszere egykor és ma

A meglévő aktív tűzvédelmi berendezések dokumentációinak jelentős része rendelkezésre áll, így ezek kiváló alapot szolgáltatnak a kitűzött vizsgálati eredményekkel való összehasonlításhoz.

Kezdetben [Keszler, 1981] egy FJK 24 típusú, 30 hurkos tűzjelző központ üzemelt az épületben, 2 db 24 V-os, 120 Ah-s akkumulátorral. Ez alapvetően a kézi tűzjelzés lehetőségét biztosította, a hurkonként elhelyezett 1-3 beütő rendszerű tűzjelző (azaz kézi jelzésadó) által. A Toronyépülebe egy tűzriszató rendszer is kivitelezésre került ipari csengős rendszerrel, továbbá közlemények beolvasására alkalmas hangszórós rendszerrel.

Az épület 2015. májusi állapotában telepített automatikus tűzjelző rendszer teljeskörű védelmet biztosít. Zoltán [2012] szerint a kiürítési és menekülési utak egyaránt védettek. A létesítmény építésekor nem volt kötelező az automatikus tűzjelző és -oltóberendezés beépítése.

2008. május 16. óta a hangjelzők vezérlése és fogadása az épület 24 órás felügyeleti helyiségében, a portán elhelyezett egy darab NOVAR ESSER IQ 8M típusú tűzjelző központról történik [Bohuss 2008]. Hozzá 7 db leágaztatható hurok, és ezek mindegyikén 127 résztvevő lehet, ugyanennyi csoportra felosztva [Seidl, 2008], így egy esetleges vezetékhiba esetén is a hurok minden érzékelője tovább működik. A kialakításnak köszönhetően a bővítés egyszerűen megvalósítható volt. Ennek során két alközpont került elhelyezésre. Az épületben a hangrendszer kiépítése 20 hurokkal valósult meg. A 20 hurokból 14 a torony egyes szintjein biztosít hangjelzést. Az első emelet 2 hurokra van felosztva, külön ágon van a szerelőszint, majd párosával kerültek egy hurokra az emeletek (2-3., 4-5.,…stb.) Kivételt képez ez alól a 22-23-24. emeletet magába foglaló egység.

A minimálisan elérendő 65 dB hangerő mindenhol teljesül [Bohuss, 2010b], és nem lépi túl a megengedett, a hangjelzőtől 1 m-nél közelebb mérhető 120 dB maximális értéket sem. A hangért minden szinten 5 db külön hurkon lévő hangsugárzó felel, melyek kábelezése vertikális elhelyezésű. Különböző hangsugárzókat telepítettek az akusztikai és beépítési körülmények függvényében. A gépészeti terek nagyobb teljesítményű hangsugárzókat kaptak. A hangrendszer 4 zónára került felosztásra. Egy zónát a hangrendszer 5 hangsugárzója alkot.

A kiépített, TJK által vezérelt, vészhangosító rendszer többnyelvű digitális hanganyagok, és mikrofonos élőszöveg továbbítását is végre tudja hajtani.

A következő rögzített, tárolt szöveg kerül lejátszásra magyar, angol, német nyelveken, melyet szükség esetén a portaszolgálat kiegészíthet egyéb élőszavas bemondással:

„Figyelem! Az épületben tűz van, a toronyépületet a füstmenetes lépcsőházon keresztül hagyják el! A liftek nem működnek.” [Bohuss, 2010b]

A telepített típus a TOA cég VX-2000, mely a vonatkozó MSZ EN 60849 [2000] előírásainak megfelel. 5 különálló hangkör került kialakításra, így, ha egy kiesik, a többi a funkcióját ellátva tovább üzemel. A jelzési zónák jelenleg legalább szintenként vannak kialakítva.

A rendszer része továbbá a felügyeleti alrendszer is, melynek révén, erősítőhiba esetén egy tartalék lép annak helyébe. Emellett hangvonal meghibásodásakor fényjelzést ad. A szakaszos kiürítés előfutárának is nevezhető a rendszer azon funkciója, mellyel lehetőséget ad a zónánkénti bemondásra, és az összes vonal és zóna vészriasztására.

Az ESSER IQ 8M rendelkezik ún. „Késleltetés és felderítés” funkcióval [Pentolt 2008]. Ezt beállítva, a védendő objektum adottságaihoz igazítva megadott paraméterekkel egy esetleges téves jelzés kiszűrhető. Adott időtartamot betáplálva a központba érkezett jelzést követően a kiképzett személyzetnek lehetősége van a tűzeset valódiságáról a 21. század elvárásainak teljes mértékben megfelelő számítógépes megjelenítő eszközön, és/vagy személyes felderítés során megbizonyosodni. Majd vagy manuálisan, vagy a beállított idő letelte után a tűzjelző központ (továbbiakban: TJK) automatikusan jelzés kiadására utasítja az érintett hangjelzőket.

Előzőeket kiegészítve, egy szintén ESSER termék látja el a másodkijelző funkcióját. Egyfajta LED-es megjelenítő eszköz a tűzjelzés helyszíni pontos beazonosítására. Kiválóan alkalmazható az épületben található laborok, vizsgálók, kísérleti helyiségek esetében. Külön hasznos az elzárt helyiségek, esetében, pl.: az Állatház kiszolgálóhelyiségeinél, vagy a Mikrobiológiai Intézet esetében.

A kézi jelzésadók elhelyezése a jogszabályban rögzített max. 1,5 m-es magasság alatt, 1,4 m és 1,5 m között kerültek felhelyezésre. A menekülési utak mentén, jól látható helyre telepítették őket. Emberi erővel, az üveglap betörésével hozhatók működésbe. Mindegyikben izolátorelektronika van, így rövidzárlat vagy szakadás esetén is megmarad a működés. Hiba esetén jelzés érkezik a TJK-ba.

Vészhangrendszer elvi rajza. Forrás: Seidl [2008]

A tömb kiürítésére jelenleg két lépcsőház vehető igénybe [Flack, 2013]. Az egyik lépcsőház füstmenetes kialakítású. Ennek megközelítése a toronyépületből a folyosók végein lehetséges. A toronyépület folyosóit mágneszárral ellátott ajtó védi, melynek feszültségmentesítése a tűzjelző központ feladata, de a portaszolgálat manuálisan is elvégezheti.

Az torony kiürítéséről többek közt egy korabeli dokumentum [Rimanóczy et al, 1976] szolgáltat információkat. Eszerint a toronyépület 24 labor szintjébe, 21 fő átlagos, de 500 fő maximális létszámot vettek figyelembe.  A meneküléshez a benntartózkodók a lépcsőházakat vehették igénybe. A főlépcsőházon keresztül 150 fő, a melléklépcsőházon keresztül 350 fő menekítése volt biztosított. A melléklépcsőház elérése igényli a több időt, így a számítások is erre lettek elvégezve. A legkedvezőtlenebb úthossz alapján 1,3 perc, az ajtóátbocsátó képesség alapján 0,6 perc eredmény született. Mind 2 érték a jogszabályban meghatározott 6 perc alatt van, így a kiürítési számítás megfelelő.

Ezek a számadatok a jelenleg hatályos OTSZ [2014] 7. melléklet 4. táblázatában szereplő első és második szakasz kiürítési normaidőinek is megfelelnek, amennyiben a helyiségek kockázati besorolása AK vagy KK. NAK és MK esetén az első szakasz megengedett ideje 1 percben van meghatározva.

1.3. Felhasznált irodalom

ZOLTÁN F. [2012] Tűzvédelmi szakértői vélemény

KESZLER P. [1981] Épületismertető

BOHUSS M. [2008] Üzembehelyezési nyilatkozat

SEIDL GY. [2008] Beépített tűzjelző berendezés megvalósulási terve

BOHUSS M. [2010b] Beépített tűzjelző berendezés üzembehelyezési nyilatkozata

PENTOLT KFT. [2008] ESSER 8000C/8000M/8008 Tűzjelző központ kezelési útmutató, Budapest

FLACK M. [2013] Tűzriadó terv

RIMANÓCZY ET AL, [1976] Kiürítési időtartam számítás a 4/1974. BM. számú rendelet alapján, Budapest

OTSZ [2014] AZ 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat

MSZ EN 60849 [2000] Hangrendszerek veszélyhelyzetekhez