A Magyar Mérnöki Kamara vizsga előtti releváns ismeretanyag és tájékoztatások

Felkészülési segédletek, kérdésbankok

A Magyar Mérnöki Kamara (továbbiakban: MMK) erre szolgáló aloldalán közzétételre került a szakmagyakorlók közös ismeretanyagaként nevesített beszámoló vizsga ismeretköreit magába foglaló, tehát a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 39. § 4) – 6) bekezdései alapján meghatározott, Beszámoló vizsga Általános rész Felkészülési segédlete és a hozzá kapcsolódó Kérdésbank.

Ugyanígy a Szakterületi vizsgák Felkészülési segédletei és Kapcsolódó kérdésbankjai is rendelkezésre állnak az oldalon.

A Tűzvédelmi Tagozat esetében a TUÉ (Építésügyi tűzvédelmi tervezés), TUJ (Beépített tűzjelző berendezés tervezése), és TUO (Beépített tűzoltó berendezés tervezése) szakterületi vizsgák ismertek.

Ezek alapján tehát 5 „vizsgamodul” tartozik a tűzvédelmi tervezők teljes spektrumába, melyek sorra:

1.) Szakmagyakorlók közös ismeretanyaga, Általános rész

Minden jogosultsági vizsgát tevő mérnök számára kötelező törzsanyag.

2.) Tűzvédelem, Általános rész (TUÉ, TUJ, TUO szakterületekhez egyaránt szükséges)

Mindhárom, a Tűzvédelmi Tagozat alá tartozó szakterülethez kötelező törzsanyag.

3.) Tűzvédelem, Építésügyi tűzvédelmi tervezés szakterület (TUÉ)

4.) Tűzvédelem, Beépített tűzjelző berendezés tervezése szakterület (TUJ)

5.) Tűzvédelem, Beépített tűzoltó berendezés tervezése szakterület (TUO)

Az MMK által vezetett tervezői jegyzékben, bármely tagozat, bármely szakterületében is szeretne tevékenykedni adott személy, mindenképp teljesítenie kell az 1.) pont szerinti „Szakmagyakorlók közös ismeretanyaga, Általános rész” követelményeit. Ez felfogható egy általános, jogi vizsgának is, mely nem csak tervezési alapokat fektet le, hanem a tervező jogait, kötelességeit, és adott esetben, akár a vele szemben indítható eljárásokra vonatkozóan is a szükséges – de persze nem feltétlen elégséges – ismeretre vezet.

Ahhoz, hogy valaki például TUÉ, azaz építésügyi tűzvédelmi tervezéshez szükséges jogosultságot szerezzen, az MMK vizsgarendszerében sikeresen abszolválnia szükséges az előző pontok szerinti 1.), 2.), és 3.) vizsgarészeket.

A 2.), tehát a „Tűzvédelem, Általános rész” ismeretanyaga az egyes tűzvédelmi szakterületi vizsgarészek (TUÉ, TUJ, TUO) kérdéseiben, az adott szakterület kérdéseivel vegyítve kerülnek elő vizsga során. A sikeres teljesítéshez tehát mindhárom esetében elengedhetetlen törzsanyag.

A kérdések számozása bizonyosan nem teljesen magától értetődő. Minden egyes dokumentumban a kérdések számozásának alapja az MMK által közzétett Kérdésbank állomány rendszere. Ez alapján sorra:

I.) Szakmagyakorlók közös ismeretanyaga, Általános rész

1-11 főfejezet, és ezeken belüli alfejezetekben határozta meg az MMK a kérdésbankot, amiken belül találhatóak az egyes kérdések.

II.) Tűzvédelem szakterület, Általános kérdések

A tűzvédelem szakterület egyben teszi ki (Általános, TUÉ, TUJ, TUO együttesen) az MMK Tűzvédelmi Tagozat által meghatározott kérdésbank állományát, nem külön fájlokban taglalja azokat.

Ebből kifolyólag a mindhárom szakterületet (TUÉ, TUJ, TUO) érintő kérdések, tehát az Általános tűzvédelem kérdései, 1 – 57. sorszámmal kerültek rögzítésre.

III.) Tűzvédelem szakterület, Építésügyi tűzvédelmi tervezői kérdések

A II.) alapján tovább haladva a TUÉ kérdések 58 – 202. sorszámot kaptak.

IV.) Tűzvédelem szakterület, Beépített tűzjelző berendezés tervezése kérdések

A TUJ vonatkozású kérdések 260 – 354. számozással lettek ellátva.

 

V.) Tűzvédelem szakterület, Beépített tűzoltó berendezés tervezése kérdések

A TUO kérdéseket pedig 412 – 564. sorszámmal határoztuk meg.

Ezek alapján az általunk kidolgozott válaszoknál teljesen visszakövethető, és azonosítható az MMK általi Kérdésbankok struktúrája. Lényeges, hogy a „Tűzvédelem szakterület, Általános kérdések” részt (II.), a Tűzvédelmi Tagozat kérdésbankja, mindhárom (TUÉ, TUJ, TUO) specializált területi kérdései elé berögzíti. Jelen segédanyag rendszerben viszont a TUÉ, TUJ, TUO szakterületekhez nem került felvitelre, hanem önmagában készült egy különálló anyag belőle ((II.) Tűzvédelem szakterület, Építésügyi tűzvédelmi tervezői kérdések).

Vizsgatájékoztató (gyakorlati útmutató) a beszámoló- és jogosultsági vizsgákhoz – Kivonat

Forrás: https://www.mmk.hu/dokumentumok/Vizsgatajekoztato_2021_WEB_220202.pdf

1. Vizsgatájékoztató (gyakorlati útmutató) a beszámoló- és jogosultsági vizsgákhoz

A Korm. rendelet 38. § (3) bekezdése alapján a jogosultsági vizsgát és a beszámolót (a továbbiakban: beszámoló vizsga) az országos kamara szervezi és bonyolítja le. Tehát az MMK.

A jogosultság megállapítását követő egy éven belül a szakmagyakorlónak beszámolót kell tennie.
A beszámoló célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.

Az MMK a beszámoló vizsga szervezésére és lebonyolítására Beszámoló Vizsga Szakértői Testületet
(a továbbiakban: BVSZT) hozott létre. A BVSZT szakterületi tagjai a BVSZT elnökével, elnökhelyetteseivel és a főtitkárság munkatársával való egyeztetés szerint vesznek részt a beszámoló vizsgákon és bonyolítják le azt.

2. Vizsgakövetelmények és felkészülés

A beszámoló vizsgák tartalmát és lebonyolítását az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szabályozza.

3. A beszámoló vizsga ismeretkörei

A beszámoló vizsga ismeretköreit a Korm. rendelet 39. § 4) – 6) bekezdései határozzák meg.

A beszámoló vizsga általános része (szakmagyakorlók közös ismeretanyaga):

a) az építésügyi jogi környezet általános felépítése (jogszabályi hierarchia), ezen belül az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (továbbiakban: ÉTV) alapismerete,

b) a településrendezési szabályok, követelmények,

c) az építési folyamat,

d) az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények,

e) szabványosítás, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmak, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályok, a szabványtípusok,

f) az építési termékekre vonatkozó szabályok,

g) a szakmagyakorlókkal szemben szabálytalanságok esetén alkalmazható jogkövetkezmények,

h) a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályok (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

i) a környezet-, természet- és tájvédelem, az örökségvédelem, vonatkozó részeinek

j) a kamarai tagsághoz kötött jogosultságok esetében a kamarai etikai-fegyelmi eljárás ismerete.

A beszámoló vizsga szakterületi része (szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretkörei):

a) a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, megkezdése, folytatása feltételei, szabályai.

A kérelmezett vagy gyakorolt szakterületre vonatkozó

b) szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség)

c) szerződés tartalmi követelményei, díjszámítás),

d) vonatkozó szabványok I.,

e) vonatkozó szabványok II.,

f) vonatkozó szabványok III.,

g) az építési hulladék kezelésének,

h) szakterületi igény szerinti mértékben a településrendezési követelmények,

i) a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek,

j) az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményeinek ismerete.

Megj.: A településrendezési tervezési szakterületen a szakterületi g) és j) alpontjában felsoroltak helyett a szakterületnek megfelelő településrendezési követelmények ismeretét kell számon kérni.

4. Felkészülés a beszámoló vizsgára

A kérdések megválaszolására a vizsgázók a rendelkezésre álló szakirodalomból, jogszabályokból, irányelvekből és szabványokból önállóan is felkészülhetnek. A vizsgára való közvetlen felkészülést segítendő felkészülési segédletek és kérdésbankok állnak a vizsgázók rendelkezésére. A segédletek és kérdésbankok az MMK honlapjáról letölthetők jelen dokumentum „Felkészülési segédletek, kérdésbankok” alpontjában ismertetett linken keresztül.

Ezt, az egyébként bárki által szabadon hozzáférhető adatállományt egészíti ki és foglalja össze jelen dokumentum és a kapcsolódó, szintén a ZRÍNYI Tűz- és Robbanásvédelmi Kft. weboldalán hozzáférhető kidolgozott segédanyag készlet.

5. A beszámoló vizsga kérdései

A beszámoló vizsga általános és szakterületi részében (vizsgarészenként) a vizsgarendszer véletlenszerűen választ ki 50-50 tesztkérdést (vizsgarészenként), és teszi fel a vizsga során.
A kérdésbankban közzétett kérdések a Korm. rendeletben meghatározott ismeretköröknek megfelelően pontosítják az elvárt tudást, ezek megválaszolására a vizsgázók a rendelkezésre álló szakirodalomból, jogszabályokból és szabványokból önállóan felkészülhetnek.
A tesztkérdések úgy válaszolhatók meg, hogy több válasz közül kell kiválasztani az egyetlen, vagy több helyeset, vagy megadott állításokról kell megállapítani, hogy azok igazak vagy hamisak-e. Több helyes megoldást tartalmazó kérdés esetén csak a teljes körű válasz tekinthető helyesnek (minden kérdés egy pontot ér, a helyes válaszok számától függetlenül).

6. A beszámoló vizsga eredményessége

Az általános rész és a szakterületi rész eredményét a BVSZT külön-külön értékeli. Minden tesztkérdés azonos súllyal számít. Csak a teljes körű válasz tekinthető helyesnek.
A beszámoló részvizsga követelményeit az teljesíti, aki az írásbeli kérdések 70%-át helyesen válaszolta meg. Ebben az esetben szóbeli vizsgára nem kerül sor.
Az 50-70% közötti írásbeli vizsga eredmény esetén a vizsgázó szóbeli vizsgát is tesz. A szóbeli vizsga időtartama vizsgázóként legfeljebb 15 perc. A szóbeli vizsgán a vizsgázó további kérdés(eke)t kap. A vizsgabizottság bármelyik tagja kiegészítő kérdéseket tehet fel. A kérdéseknek összhangban kell lennie a kérdésbank (MMK honlapján szereplő) kérdéseivel, de nem szükséges azonosnak lennie az írásbelin feladott tesztkérdésekkel.
A szóbeli vizsga értékelése nem nyilvános. Az 50% alatt teljesített beszámoló vizsga eredménytelen, szóbeli beszámolóra a vizsgázó nem bocsátható, az írásbeli vizsgát ismételni kell.