A TUJ vonatkozású kérdések 260 – 354. számozással lettek ellátva.

Beépített tűzjelző berendezés tervezése kérdéskör

260. Mikor kötelező beépített tűzjelző berendezést létesíteni?
261. Melyik rendelet határozza meg a tűzvédelmi tervezői tevékenységet?
262. Azon beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljeskörűen nem szabályozott első fokú tűzvédelmi hatóságként a katasztrófavédelmi szerv melyik szerve jár el?
263. A beépített tűzjelző berendezés létesítésének, átalakításának engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükséges dokumentáció elkészítéséhez a készítőnek milyen feltételeknek kell megfelelnie?
264. Általános esetben a beépített tűzjelző berendezés létesítési és használatbavételi ügyében első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv melyik szerve jár el?
265. Folytathat-e tűzvédelmi tervezői tevékenységet a tűzvédelmi dokumentáció, valamint a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés tervdokumentációjának engedélyezésében, szakhatósági bírálatában, vagy az annak alapján megvalósuló építmény, berendezés kivitelezésében és annak használatbavétele során hatósági feladatot ellátó személy?
266. Kell-e engedélyeztetési eljárást lefolytatni, ha egy TJB állandó felügyeletének helye megváltozik?
267. Köteles-e a berendezés gyártója, a gyártó meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó a berendezés használatához, ellenőrzéséhez, felülvizsgálatához, karbantartásához szükséges információkat, teljesítménynyilatkozatokat és iratokat a megrendelő vagy képviselője részére biztosítani?
268. Kell-e az állandó felügyelet biztosítása mellett, a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre egy új építésű kórház esetén, ha a 24 órás állandó felügyelet a portán biztosított?
269. TJB használatbavétele során kell-e a kivitelezőnek hitelt érdemlő módon igazolnia a beépített elemek és anyagok, vezetékek megfelelősségét, teljesítményét?
270. A TJB használatbavétele során a kivitelezőnek mikről kell hitelt érdemlően nyilatkoznia?
271. Mi a tűzjelző berendezés használatbavételénél az eljárási illeték lerovásának módja?
272. Mit kell tartalmaznia az üzembe helyezési jegyzőkönyvnek?
273. A TBJ hatósági engedélyeztetési eljárásai közül melyek illetékkötelesek?
274. Kell-e egy kötelezés alapján létesített TJB megszüntetését a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni?
275. Mikor kell az OTSZ szerint a helyszín beazonosíthatóságáról grafikus megjelenítéssel gondoskodni?
276. Tűzjelző berendezések esetében hány perc tűzállósági határértékű kábeleket alkalmazunk?
277. Milyen feltételek mellett készülhetnek a vezérlések vezetékei, a hangjelző, és a tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlésének kivételével a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből?
278. Hurokáramkörök tervezésekor hogyan lehet védekezni, hogy a hurok két ága egyetlen véletlen esemény hatására ne károsodjon?
279. Tűzjelző berendezések esetében milyen védelmi jellegeket különböztetünk meg?
280. Életvédelmi és kombinált védelmi jelleg esetén, ha a teljes körű védelmet jogszabály, tűzvédelmi hatóság nem írja elő, milyen terek védelmét kell feltétlenül biztosítani?
281. Mely körülményekre hivatkozva írhatja elő tűzvédelmi hatóság a teljes körű védelmet az OTSZ szerint?
282. Az OTSZ mely esetben írja elő többek között címezhető érzékelők alkalmazását?
283. A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása mikor lehetséges?
284. Hol kell szabályozni érzékelő(k) vagy zóna(k) kiiktatásának körülményeit, feltételeit?
285. Milyen ellensúlyozó intézkedéseket tehet az üzemeltető a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szint ellensúlyozására alkalmas megoldásként?
286. Az OTSZ szerint a TJB üzemeltetése kapcsán mi minősül súlyos, haladéktalanul javítandó hibának?
287. Mely rendelet szabályozza a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárást?
288. A tűz és hibaátjelzést fogadó központban milyen nyilvántartásokat kell vezetni?
289. Hogyan kell a TJK üzemeltetését ellátó személy oktatásának tényét dokumentálni?
290. Az OTSZ szerint milyen módszerekkel kell az üzembe helyező mérnöknek meggyőződnie a telepített rendszer helyes működéséről?
291. Üzembe helyezés során mikor lehet eltekinteni a vezérlések, kapcsoló eszközök üzemi próbája során egy oltóberendezés tényleges indításától?
292. Kell-e lefolytatni hatósági engedélyezési eljárást, amennyiben a meglévő tűzjelző berendezést átalakítják?
293. Mi a követelmény az OTSZ alapján a tűzjelző központ másodlagos tápforrásával szemben?
294. Van-e magassági korlátja a hőérzékelők alkalmazásának?
295. Mi az izolátor jelentése a tűzjelző rendszerek vonatkozásában?
296. Mit jelent a drift kompenzálás?
297. Melyik szabvány foglalkozik a tűzjelző berendezésekkel?
298. Melyik szabványlapnak kell megfeleltetni a tűz- és hibaátjelző berendezéseket?
299. A hangjelzők vezetékezését a tűznek hány percig ellenálló kábelezéssel kell kivitelezni?
300. Milyen sorrendet tudna felállítani az érzékelők között, a bejelzésig eltelt időt tekintve (legkorábban bejelzővel kezdve)?
301. Hány méteren belül kell elérhetőnek lenni a kézi jelzésadóknak egy irodaépületben?
302. Van-e különbség a biztosítandó hangerő mértékénél egy irodai környezetben való alkalmazás és egy olyan helyen, ahol alvó embereket kell felébreszteni (pl. szálloda, kórház stb.)?
303. Mekkora minimális távolságot kell tartani egy pontszerű füstérzékelő és a függőleges fal között?
304. Kell-e bevonni a tűzvédelmi hatóságot, az épület bővítése vagy átalakítása miatt a már meglévő beépített tűzvédelmi berendezést is megváltoztatják?
305. Ki a felelős egy kötelezés alapján letelepített beépített tűzvédelmi berendezés állandó üzemképes állapotban tartásáért?
306. Van-e külön engedélyeztetési kötelezettség beépített tűzjelző rendszerekre?
307. Mi befolyásolja az egy füstérzékelő által védhető terület nagyságát a TvMI ide vonatkozó táblázata alapján?
308. Hagyományos tűzjelző rendszereknél a jelzési zónák kiosztása és a hurokkiosztás viszonya milyen?
309. Lehet-e menekülési útvonalat hőérzékelőkkel védeni?
310. Hol kötelező beépített tűzjelző berendezést létesíteni?
311. A beépített tűzoltó berendezések engedélyezésére benyújtott tervdokumentáció tartalmi követelményeit a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályait mely rendelet tartalmazza?
312. Kinek kell biztosítania a megrendelő vagy képviselője részére a berendezés használatához, ellenőrzéséhez, felülvizsgálatához szükséges információkat, teljesítménynyilatkozatokat és iratokat?
313. Mely funkciójú épületek esetében kell az állandó felügyelet biztosítása mellett a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani?
314. Milyen megoldások alkalmasak a tűzjelző berendezés vezetékeinek épületek közötti tűzálló átvezetésére?
315. Milyen követelményeket kell kielégítenie a TJK elhelyezésére szolgáló helyiségnek?
316. Mikor megfelelő a több tűzjellemzőt észlelő érzékelők elhelyezése?
317. Milyen magasba kell szerelni a kézi jelzésadókat?
318. Mi minősül telepítési tevékenységnek TJB-kel kapcsolatban?
319. Hogyan befolyásolja az érzékelők elhelyezését, kiosztását egy perforált álmennyezet?
320. Hogyan befolyásolja az érzékelők elhelyezését, kiosztását egy rácsos járófelület?
321. Milyen előírások vonatkoznak az evakuációs hangosító rendszerekre?
322. Milyen terek és milyen feltételekkel minősíthetők alacsony kockázatúnak automatikus tűz érzékelőkkel történő védelem szempontjából?
323. Hogyan kell eljárni, ha telepítés során ellentmondások, kérdések merülnek fel?
324. Milyen előírások vonatkoznak egy TJB kikapcsolására, üzemszünetére?
325. Kell-e bármiféle intézkedés a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szint ellensúlyozására?
326. Részletezze az üzembe helyező mérnök feladatait tűzjelző berendezés esetén.
327. Mit tartalmaz az a tűzjelző berendezés üzembe helyezése?
328. Milyen előírás vonatkozik a TJB átalakításokra?
329. Jelzési és riasztási zóna fogalma, kialakításuk szabályai.
330. Milyen magasságokban, milyen feltételekkel használhatóak az automatikus érzékelők?
331. Mi a telepítési jegyzék, mikor, hogyan, kinek kell készítenie, használnia?
332. Milyen rövidítéseket használunk a tűzjelző berendezésekkel kapcsolatban?
333. Milyen fogalmakat használunk a tűzjelző berendezésekkel kapcsolatban?
334. Milyen tervfajtákat ismert a tűzjelző berendezésekhez kapcsolódóan és mik a jellemzőik?
335. Milyen vezetékhibákat ismer és hogyan kell védekezni ellenük?
336. Milyen előírások vonatkoznak a grafikus megjelenítésre?
337. Mikor, miért és hogyan bontjuk a tűz- és hibaátjelzéseket?
338. Milyen szabályokat ismer az automatikus érzékelők kiosztásával kapcsolatban?
339. Milyen érzékenységi osztályai vannak az aspirációs érzékelőknek, mik a jellemzőik?
340. Az aspirációs érzékelők tervezési szempontjai.
341. Mik és hogyan befolyásolják az automatikus érzékelők elhelyezését?
342. Milyen előírások vonatkoznak a légcsatorna érzékelőkre?
343. Milyen előírások vonatkoznak a kézi jelzésadók tervezésére?
344. Milyen előírások vonatkoznak a hangjelzők tervezésére?
345. Milyen előírások vonatkoznak az evakuációs hangosító rendszerek tervezésére?
346. Milyen előírások vonatkoznak a fényjelzők tervezésére?
347. Milyen méréseket kell elvégezni és hogyan egy tűzjelző berendezés átadása, használatbavétele előtt?
348. Milyen feliratozási, azonosítást segítő előírások vannak a tűzjelző berendezésekkel kapcsolatban?
349. Milyen előírások vonatkoznak a tűzjelző berendezések elsődleges és másodlagos tápforrására?
350. Hogyan kell elhelyezni a TJK-ot?
351. Mik a multiszenzorok és milyen előírások vonatkoznak rájuk?
352. Milyen késleltetéseket és hogyan lehet alkalmazni egy tűzjelző berendezésben, és milyen előírások, szempontok alapján?
353. Mikor és mi alapján kötelező tűzjelző berendezést létesíteni?