1. Menedzsment ismereti alapok

A „menedzsment” két értelmezésű kifejezés. Egyrészt adott vállalkozás vezetőinek testülete, meghatározott emberek csoportja. Másrészt lehet adott speciális tevékenységek halmaza.

Mondhatjuk társadalmilag elkülönült funkciónak, amely egy szervezet emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrásai „tervezésének, azokról való döntéseknek, szervezésének, vezetésének és irányításának folyamata, amelyet céljai eredményes és hatékony megvalósítása érdekében végez. „

A menedzseri tevékenységek felosztása 5 pontban:

1.1 Tervezés

A szervezet jövőbeli működésére vonatkozó célokat határoz meg és dönt az előkészítésükhöz szükséges tevékenységekkel és erőforrásokkal kapcsolatban arról, hogy kinek, mit, mikorra, milyen sorrendben kell megtennie.

1.2 Döntés

A cselekvési változatok közül kiválasztani a döntéshozó számára legelőnyösebbnek
tűnő változatot.

1.3 Szervezés

Az elvégzendő feladatokat és az azokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek csoportosítását, elrendezését és összekapcsolását jelenti annak érdekében, hogy az érintettek
a legeredményesebben tudják elvégezni a munkát.

1.4 Vezetés

A szervezet tagjai viselkedésének tudatos befolyásolását jelenti annak érdekében, hogy azok
a meghatározott célok eléréséért tevékenykedjenek.

1.5 Irányítás

A beosztottak tevékenységének ellenőrzését, a szervezet céljai felé vezető úton tartását
és a szükség esetén megteendő korrekciók végrehajtását jelenti.

 

 

  1. Katasztrófavédelmi alapvetések

A Katasztrófavédelem működésének, szabályozásának jogi hátterét (a lényegi vonalra koncentrálva lényegesen leszűkítve a listát) az alábbi törvények és rendelet szolgáltatják:

  • Magyarország Alaptörvénye, mely megfogalmazza a Nemzeti Hitvallást, ami pedig minden, a Katasztrófavédelmhez tartozó, folyamatosan üzemeltetett objektuman kifüggesztésre került.
  • A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény („tűzoltó törvény”)
  • Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ)
  • A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, melynek értelmében:

Katasztrófa:

a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

Katasztrófavédelem:
a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

  • A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
  • A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

 

 

Az úgynevezett belső szabályozók jelen szervezet vonatkozásában:

  • Parancs:
    Kötelező tartalmú eseti rendelkezés, amely meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozik. Nem minősül belső szabályozó eszköznek az egyedi személyzeti döntést tartalmazó állományparancs. Kiadására jogosult a főigazgató,
    a főigazgató-helyettesek, a megyei és fővárosi katasztrófavédelmi igazgató,
    a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető.

    • Intézkedés:
      A teljes személyi állományra kötelező normatív tartalmú rendelkezés, amelyet
      a főigazgató ad ki a hivatásos katasztrófavédelmi szervek működési rendjének
      és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseire, ha azt jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem szabályozza.
    • Utasítás:
      Kötelező tartalmú rendelkezés, amelyet a kiadására jogosult – főigazgatói intézkedésben kapott felhatalmazás alapján – a szakmai irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak meghatározására ad ki. Kiadására jogosultak a főigazgató-helyettesek, a megyei és fővárosi katasztrófavédelmi igazgató.
    • Szakmai állásfoglalás: :
      az országos főfelügyelők, a humán és ellenőrzési szolgálatvezetők, a megyei főfelügyelők adhatnak ki a szakterületüket érintő szakmai kérdésekben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére.

  1. A Katasztrófavédelem (meg)alakulása

Az ezredfordulóig Magyarországon külön szervezetként működött a tűzoltóság és a polgári védelem. Országos, valamint megyei szinten 2000. január 01. dátummal egyesült a két „ágazat”. További 12 évig, 2012. január 01-ig a helyi szervezeti egységek egymástól még mindig elkülönülve működtek.

A helyi tűzoltóságok vonatkozásában 1995 és 2012 között az önkormányzatokhoz való hovatartozásról beszélhettünk. Ekkoriban a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok (HÖT) életében – révén a helyi tűzoltóság elsősorban adott település lakóinak védelmét szolgálják – nagy volumenű fejlesztések következtek be jórészt az önkormányzatok jóvoltából.  Ez egy befektetésnek is tekinthető, mivel ezzel adott települések önkormányzatai a saját maguk védelmét segítették elő, növelték azt. 2006 évig, a Belügyminisztérium megszűnéséig, a HÖT-ok névlegesen a rendvédelmi szervek köré voltak sorolva. Ekkortól azonban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alá kerültek, míg a többi hivatásos rendvédelmi szerv irányítását az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át.

2010 évben hazánkban nem csak kormányváltás állt be, hanem visszaállításra került
a Belügyminisztérium (BM) szervezete is. Minden rendvédelmi szerv, beleértve
a tűzoltóságokat is, BM-i irányítás alá lett vonva.

 

 

  1. január 01. egy igen meghatározó dátum, talán minden tűzoltó bajtárs életében. Megtörtént az úgynevezett teljes integráció a Katasztrófavédelemnél. A HÖT-ok megszűntével létrejöttek Hivatásos Tűzoltó-Parancsnokságok (HTP), mint a Katasztrófavédelem helyi szervei. Továbbá nem a Katasztrófavédelemhez tartozóan létrejöttek a civilekből álló Önkormányzati Tűzoltó-Parancsnokságok (ÖTP). 2013 évig a Katasztrófavédelem jelmondata „Készen a bajban!” volt, melyet azóta a „Magyarország szolgálatában a biztonságért!” váltott fel.

Jelenleg, 2017. májusában a Katasztrófavédelem 3 fő részre, úgynevezett szakterületre tagolódik. Ezek a Tűzoltóság, a Polgári Védelem és az Iparbiztonság. Ezen belül, vagy inkább ezzel együtt kéményekkel, égéstermék elvezetőkkel kapcsolatos tevékenységek, vízügyi területi vonal is a színesíti a Katasztrófavédelem tevékenységi körét.

 

  1. Szervezeti felépítés, döntési hierarchia

Hierarchiailag 3 főbb szint különböztethető meg: országos-, területi- és helyi szerv.
Az országos szerv az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A területi szervek
a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Helyi szervek pedig a Katasztrófavédelmi Kirendeltségek. Ez utóbbiak rendelkeznek a nagyrészt tűzvédelmi megelőzési feladatokat ellátó Katasztrófavédelmi Hatósági Osztállyal, valamint a mentő tűzvédelmet ellátó, beavatkozó állománynak helyet adó Hivatásos Tűzoltó-Parancsnoksággal. A HTP-ok bizonyos esetekben rendelkeznek katasztrófavédelmi őrsökkel, melyek az elsődleges tűzoltási, műszaki mentési, és tűzmegelőzési feladatokat ellátó szervezeti egységek.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek szervezeti felépítésének jobb és/vagy mélyebb megértése érdekében a Szervezeti felépítés_Katasztrófavédelem.pdf fájl szolgáltat részleteket.

A Katasztrófavédelem, vagy ha csak a Tűzvédelmi szakterületet néznénk, akkor leánykori nevén Tűzoltóság, szervezetében különösen fontos az elkötelezettség. Ebben a parancsuralmi rendszerben valóban hierarchia érvényesül, méghozzá erősen. Ide illik dr. Rakó Tibor következő gondolata:

„Ahhoz, hogy működjön a karmester-felelősségvállaló szakértő kapcsolat a hálózat több pontján, elkötelezett alkalmazottakra van szükség. Külső elkötelezettség alapján cselekszenek az alkalmazottak, ha sorsukat kevéssé vezénylik, és parancsuralmi szervezethez szoktak. A belső elkötelezettség akkor jelenik meg, ha a dolgozók egy személy vagy ügy mellett önszántukból kötelezik el magukat. A felhatalmazáshoz belső elkötelezettségre van szükség.”

  1. Szakterületek

    • Tűzoltósági (tűzvédelmi) szakterület

A Katasztrófavédelem fő irányvonalának vagy szakterületének, voltaképpen a szervezet alapjának tekinthető.

Egyrészt a beavatkozó állományból áll, akik a műszaki mentés, tűzoltás, kárelhárítás feladatait látják el. Ők az úgynevezett „vonulós állomány”. Másrészt a katasztrófavédelmi hatósági osztály állománya alkotja a tűzoltósági szakterületet, az úgynevezett „megelőzős állomány”.
A hatósági osztályon elsősorban tűzvédelmi hatósági és/vagy szakhatósági jogkörbe tartozó engedélyezési, ellenőrzési, szemle tevékenységek lefolytatását és az ezekkel kapcsolatos egyeztetések lebonyolítását látják el. Harmadrészt pedig kiegészül a tűzvizsgálat tevékenységével. Mind a tűzoltósági (tűzvédelmi), mind a polgári védelmi, mind pedig az iparbiztonsági szakterület is gyakorolja hatósági jogköreit. Ezen jogkörökkel előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz.

A tűzoltósági szakterületnél mindenképpen említést érdemelnek a különböző szervezeti formában megjelenő tűzoltóságok:

  • Hivatásos Állami Tűzoltó-parancsnokság
  • Tűzoltóőrsöt (tűzőrség)
  • Önkormányzati Tűzoltóság
  • Létesítményi Tűzoltóság
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
    • Polgári Védelmi szakterület

A lakosságvédelem, az emberi élet megóvása a fő feladata. Felszámolja a természeti- és/vagy civilizációs tényezők hatására esetlegesen kialakuló veszélyhelyzeteket, vagy közreműködik ezen tevékenységekben, esetleg koordinálja ezen tevékenységek végzésére rendelt erő-
és eszközállományt, valamint infrastruktúrát. Feladata még az előbb felsoroltakhoz kapcsolódó megelőző tevékenységek végzése, az eredeti helyzet visszaállítását és lakosságvédelmi feladatkört érintő felkészítések és ezen tevékenységek konkrét elvégzése is.

  • Iparbiztonsági szakterület

Alapvetően a kritikus infrastruktúra védelmét látja el, ipari-balesetek megelőzésében működik közre. Nagy hangsúly helyeződik ellenőrzések lefolytatására, mind veszélyes létesítmények, mind a veszélyes áruk szállítása vonatkozásában.

  1. Jogkörök

A Katasztrófavédelem szervei jogosultak:

  • közúti ellenőrzést végezni
  • vasúti ellenőrzést végezni
  • vízi ellenőrzést végezni
  • légi ellenőrzést végezni
  • veszélyes anyagok szállítását ellenőrizni
  • intézkedni (hivatásos állomány tagjai, szolgálati igazolványon feltüntetve)
  • igazoltatni

Az intézkedést végző katasztrófavédelmi munkatársak hivatalos személynek minősülnek. Intézkedésük megvalósulhat önállóan, vagy az társszervekkel egyaránt. Egy intézkedés során társszervek lehetnek például:

  • rendőrség
  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal
  • Nemzeti Közlekedési Hatóság
  • Népegészségügyi Intézet
  • (önkormányzat)

A Katasztrófavédelem jogköre még az úgynevezett supervisori jogkör, melynek értelmében koordinálhatja a közreműködő hatóságok tevékenységét.

 

  1. Felhasznált irodalom

Kapcsolódó cikkek

  • Elektrosztatikus feltöltődésből származó tüzek

  • Azbeszt

  • Átriumok hő- és füstelvezetésének szimulációja