Az azbeszt gyűjtőfogalom. A természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportja.
Az azbeszt szálas szerkezetű szilikát ásvány. Az ókor óta használják, világszerte elterjedt anyag. Első ízben Cipruson, majd például a Szovjetunióban és Kanadában bányásztak nagyobb mennyiségben. Előfordul Szlovákiában, Oroszországban, az Egyesült Államokban, Mexikóban, valamint Magyarországon a Csódi-hegy kőfejtőjében is.

Keletkezése:

• Ultrabázikus magmás kőzetekből keletkezik.

(Ultrabázikus magmás kőzet: SiO2 (Szilícium-dioxid) tartalmuk igen alacsony (45% alatti). Olivinből és piroxénből állnak. Legfontosabb képviselőjük a peridotit nevű kőzet. A kőzetburok legmélyebb rétegeit építi fel, szárazföldek és óceánok alatt egyaránt. Felszínre kerülése nagyon ritka (pikrit, mint „kiömlési pár”).)

• Hidrotermás átalakulás során jön létre.

(Hidrotermás fázis: A magmacseppből kilépő és felfelé törő forróvizes oldatokból és az izzó gázokból-gőzökből olyan vegyületek válnak ki, amelyek aranyat, ezüstöt (nemesfémeket), rezet, cinket, ónt (színesfémeket) és vasat tartalmaznak, majd lerakódnak a földfelszín felé törő repedések falaira.)

• Málladék keletkezik, amit szerpentinesedésnek neveznek.

(Szerpentinesedés: Bázikus és ultrabázikus kőzetek magnéziumban gazdag szilikátjai (olivin, piroxén, peridotit) szerpentinné átalakító metaszomatikus folyamat, vagyis olyan folyamat, amelynek során egy kőzet, vagy a kőzet egy részének a kémiai összetétele bizonyos fokig átalakul, valamint amely folyamat során anyag-hozzáadódás vagy -eltávozás történik.)

3 leginkább elterjedtebb típusa:

• Krizotil, fehér azbeszt: Mg3Si2H4O6 / Mg3(Si2O5)(OH)4); CAS szám: 12001-29-5
• Krokidolit, kék azbeszt: Na2 Fe2+ 3 Fe3+ 2 Si8 O22 (OH)2; CAS szám: 12001-28-4
• Amozit, barna azbeszt: (Mg,Fe)7Si8O22(OH)2; CAS szám: 12172-73-5

Fizikai és kémiai tulajdonságai:

• Fehér, zöldessárga, vöröses sárga szálas szerkezetű monoklin kristályokat alkot
• Sűrűsége 2,5-2,6 g/cm³
• Mohs keménysége 2,5-3,0

(Mohs-féle keménységi skála: az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Két fokozat közé eső keménységet törtszámmal jelölik. Ez alapján az azbeszt a körömmel nehezen karcolható és a körömmel nem karcolható, tűvel igen kategóriák közé esik.)

Tulajdonságai közül kiemelendő:

• hő- és tűzálló (nem éghető, jó hőszigetelő)
• savakkal szemben ellenálló
• elektromos szigetelő
• hangszigetelő
• kémiai reakciókban nem vesz részt, savaknak és lúgoknak ellenáll

Feldolgozása:

1. A szálas anyagot tartalmazó kőzet bányászatát követően felaprítják és leggyakrabban levegő befúvással dúsítják. A kezelés után ezt kiülepítik. A 10 mm hosszat meghaladó szálakat összefonják.
2. A felület csúszóssága miatt durva felületű szálas anyagot (legtöbbször gyapjút) adagolnak a fonathoz 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban cementtel vagy műgyantával) keverik össze. Lapokká, és idomdarabokká préselik, vagy lemezekké öntik.

Felhasználása:

Főbb felhasználási területei:

• tűz-, hő- és zajvédelem
• azbesztcement palatetők
• szigetelés, csomagolás, tömítés az iparban
• fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben

azbesztcement palatető

Ipari alkalmazására kiemelkedő példa az építőipar. Magyarországon a XX. század elejétől a két legnagyobb ilyen jellegű tevékenységet folytató település Nyergesújfalu, valamint Selyp. Ezeken
a helyeken azbesztcement palát és csövet állítottak elő. Épületekben, műszaki berendezésekben egyaránt alkalmazták kiváló beépítés után, a használatkor kamatozó tulajdonságai miatt.

Ismert még a vinilazbeszt (csempe), azbesztcement (eternit lap), cement, szálerősítéses beton is. Mélyállomások, metróállomások utastereinek burkolóanyagaként szintén előfordult.

A 2000-ig épült épületeknél ún. „régi eternit” palatetők szinte biztosan azbesztet tartalmaznak. (2001 óta kizárólag azbesztmentes termékeket gyártanak Eternit néven.)

Az azbesztcement nyomócsöveket magas talajvízállású területeken használták korábban,
jó vízzáróságuk miatt.

Gázlánggal melegített lombik alá helyezése sem volt ismeretlen laboratóriumokban.

Additív égésgátlóként a hőt a felületről elvezeti, ezáltal a lokális túlmelegedést csökkenti, és a hőtorlódás által kiváltott gyulladást megakadályozza. A természetes eredetű szervetlen szálak között az ásványi úton nyert azbeszt hosszú ideig meghatározó fontosságú volt kiváló hőállósága (1.000 °C-ig!), valamint savállósága és jó húzószilárdsága miatt.

 

Milyen formákban találkozhatunk, és/vagy „jobb” esetben találkozhattunk vele?

1. Szórt azbeszt: az emberi egészségre legkárosabb azbeszt termék, a kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel, gyengén kötött szórt azbeszt. Hamar elöregszik és a lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra a levegőbe kerülnek (ehhez elég egy kis szél is).

Szórt azbeszt előfordulása:

• Lakótelepi házakban: az alagsori födémben, közösségi és tároló helyiségekben (pl.: babakocsi tároló)
• Középületekben (művelődési ház, iskola, óvoda, templom, színház, irodaház, kórház, szállók, öregek otthona, pályaudvarok): kazánban, kéményben, légkondicionáló berendezésekben
• Ipari csarnokokban, pályaudvarokban: tetőszerkezetekben, tűzveszélyes helyiségek (pl.: laboratóriumok) szigetelésében

Az azbesztet sose piszkáljuk meg, ne akarjuk letakarítani!

2. Azbesztcement: az összes felhasznált azbeszt jelentősebb része – az emberi egészségre lényegesen kevésbé kockázatos – azbesztcement formában kerül forgalomba. A cementben megkötött, a végtermékben csak kb. 10-15% azbesztrostot tartalmazó termekből a veszélyt jelentő szálak csak az anyag szétmorzsolásakor kerülnek ki a levegőbe.

Azbesztcement előfordulása:

• Vízvezeték csövekben
• Falak belsejében, padlóban, födémben
• Vakolatban, burkolóanyagokban, fúgákban
• Tető, kerítés
• Homlokzatburkolás
• Válaszfalak
• Gáztűzhelyekben a sütő körül (azbeszt lapok)

Azbeszt palát törni, vágni, fúrni tilos!

3. Porlódó azbesztet tartalmazó anyagok: igen elterjedt a tűzvédelemben (hőálló táblák, zsinórok), például laboratóriumokban. Emellett léteznek kevés azbesztet tartalmazó különböző szigetelő lapok is.

Az épületekbe több mint 20 évvel ezelőtt beépített, gyengén kötött szórt azbeszt kötése elöregszik és porladni kezd. Ha nincs védőburkokat, akkor ez közvetlenül a levegőbe kerül. Számos esetben a védőburkokat a mindennapi használat során sérül, és ezáltal jut az azbeszt a környezetbe. Az azbeszt rostok a lakásokba, irodahelyiségekbe is bejuthatnak, különösen ott, ahol klímaberendezés vagy gépi légáramlás üzemel. Bármilyen azbesztet tartalmazó épület, építőanyag bontásakor kerülhet azbeszt a környezetbe, ha nem tartják be a legszigorúbb védelmi előírásokat.

A munkahelyi levegőben, bontás esetére a jelenlegi határérték fehér azbesztre 0,2 rost/ml, a többire, mint például a kékre vagy a barnára: nulla. Azbeszttel szigetelt helyiségben könnyen akár 20 rost/ml-re nőhet a koncentráció. Hazánkban a környezeti, továbbá munkahelyi levegőre van azbeszt egészségügyi határérték (az azbeszt rost vagy por koncentrációjára), de például a társasházak közös helyiségeire, tárolókra nincs.

Hogyan ismerhető fel?

Nehéz egyértelműen megállapítani az adott anyagról, hogy tartalmaz-e azbesztet. Sok esetben csak laboratóriumi elemzéssel állapítható meg, ezért szükséges szakember, szakcég felkeresése.

A másik lehetőség a felhasználás módja, illetve az épület történetének ismerete. Az ’50-es, ’60-as,
’70-es években épült épületeknél, kazánoknál, fűtéscsöveknél, valamint központi fűtésvezetékeknél nagy eséllyel találunk azbesztet. A 2000-ig épült épületeknél ún. „régi eternit” palatetők szinte biztosan azbesztet tartalmaznak. (2001 óta kizárólag azbesztmentes termékeket gyártanak Eternit néven.)

A legveszélyesebb, szórt azbeszt – az eddig elvégzett felmérések alapján – a Győr-Moson-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat és a Komárom-Esztergom megyei Állami Építőipari Vállalat által a
’70-es és ’80-as években kivitelezett panelépületeiben nagy mennyiségben megtalálható. Általánosságban jellemző, hogy a házgyári épületeknél érdemes elvégezni a felmérést.

Az országos nyilvántartásba számos középület (iskola, óvoda, szálloda, irodaépület, sportcsarnok és pályaudvar) került be. Figyelembe véve a szórt azbesztes technológiát alkalmazó kivitelezők 1970 és 1985 között üzemeltetett termelési kapacitását, országos szinten a beépített mennyiség mintegy 400.000 – 450.000 m²-re becsülhető. (lásd táblázatok)

Egészségkárosító hatása:

A XX. század végére közel 3000 különféle terméknél használták fel, az élet számos területén.
A felhasználás növekedésével összhangban nőtt az azbesztről szerzett ismeretek száma is.  Fény derült káros tulajdonságára, mint kiderült rákkeltő hatással van az emberi szervezetre.

A hosszú, vékony azbeszt kristályok (rostok formájában) belélegezve a légutak legszűkebb szakaszaiban elakadnak, de lejutnak a tüdő alveolusaiba (léghólyagjaiba) is. Okozhat azbesztózist, mezoteliomát, tüdőrákot.
(Az azbesztózis az azbesztpor belégzése miatt kialakuló kiterjedt tüdőszöveti hegesedés.
A mezotelióma a zsigereket borító savós hártyák rosszindulatú daganata. Ilyen savós hártya jelen van a hasüregben, a mellkas belfelszínén és a tüdőn, valamint a szívburkon is. Az azbeszttel kapcsolatba hozható rosszindulatú mellhártyadaganat sokáig rejtve marad, ugyanis felismerése
igen nehéz.)

Szignifikánsnak tekinthető a 25 rost-évnél nagyobb azbeszt expozíció. (1 rost-év = 1 munkaév teljes munkaidőben végzett munka olyan munkahelyen, ahol az azbeszt rost koncentráció 1 rost /cm³.)

Az azbesztózisban megbetegedettek száma ugyan kevesebb, mint 30/év, de hazai vizsgálatok szerint: a tüdőrákos megbetegedések 4,6%-át azbeszt okozza. Az azbeszt okozta tüdőrákos halálozás Magyarországon 200-300 eset. Az évenkénti mintegy 100 mezoteliomás beteg halálát csaknem kivétel nélkül azbeszt okozza.

Magyarországon a legtöbb azbeszt okozta megbetegedés várhatóan 2035-ben lesz, jelenleg hivatalosan évente 25-30 esetben köthető a megbetegedés azbeszthez.

Ártalmatlanítása:

A nagyfokú egészségkárosító hatások napvilágra kerülését követően világszerte programok indultak bizonyos típusok korlátozására és mentesítésére. Elkezdődött az alkalmazások megszüntetése, a régen beépített azbeszttartalmú anyagok eltávolítása.

Ez utóbbi rendkívül veszélyes egészségi körülmények között történt, ugyanis az azbesztszemcsék folytonos leválását és levegőbe kerülését nem lehetett megakadályozni. A vakolatok eltávolítására általában nedves eljárást alkalmaznak, vagyis vízsugarat vetnek be.

Legveszélyesebb a krokidolit, vagyis kék azbeszt. Hazánkban 1992 évben tiltották be.

A krizotil, vagyis fehér azbeszt, kevésbé káros hatású, ám a legnagyobb mennyiségben felhasznált fajta. Számszerűsítve a világ azbeszttermelésének 90%-át ez az azbeszttípus teszi ki. Az évek során már többször módosított, az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet 2005. január 1-jéig engedélyezte a fehér azbeszt használatát.

Ha az azbeszt-szigetelés gyanúja felmerül, felmérést kell végeztetni szakcégekkel. A felmért helyekről mintákat vesznek, amelyeket akkreditált laboratóriumokban kell kielemezni, hogy valóban azbesztet tartalmaznak-e, veszélyességet értékelő kockázatelemzés készül. Az elkészült dokumentáció alapján az épület tulajdonosának a veszélyeztetettség mértéknek függvényében az üzemeltetőnek döntenie kell a további teendőkről. Annak eldöntésében, hogy a gyanús anyag azbeszt-e, a helyi ÁNTSZ illetékes.

A döntés alapján több megoldás merül fel:

• a szigetelés bontatlanul hagyása és megjelölése
• kapszulázás – a szigetelésre kiporzást csökkentő bevonatot, burkolatot helyeznek el
  (csak ideiglenes megoldás, mert az azbeszt ott marad)
• azbesztmentesítés

azbesztmentesítés

Ha a felmérésnél azbesztet találnak, be kell jelenteni az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének. További intézkedésig mindenképpen meg kell jelölni az azbesztet tartalmazó szigeteléseket, épületrészeket a szabvány jelöléssel.

A kialakult gyakorlat alapján jelenleg az azbesztmentesítés fajlagos költségére szórt azbeszt esetén
35 – 40.000 Ft/m² árat kalkulálnak. Ez az összeg már tartalmazza a veszélyes hulladék kezelésének (jogszabályoknak megfelelő szállításának és ártalmatlanításának) fajlagos költségét is. A helyettesítő szigetelés felhordása ebben a költségben nincs benne.

az azbeszt hivatalos jelölése

Tudni illik, bizonyos veszélyes hulladéklerakók üzemeltetői, lehetőséget biztosítanak azbeszt lerakására.

További segítség kérhető a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségétől:

1149 Budapest, Pósa Lajos u. 16.

+36 1 999 0768

www.azbesztmentes.hu

info@azbesztmentes.hu

a szövetség honlapja

 

Helyettesítése:

Adott funkcióknak megfelelően a felmerült problémák megszüntetéséhez szükséges pótolnunk az azbeszttartalmú épületszerkezeteket.

1. Az azbesztmentesített épületekben a legfontosabb a tűzevődő lemezek, burkolatok pótlása, amelyet elsősorban az acél- és betonvázas szerkezetek burkolásánál használtak. Ez a pótlás halaszthatatlan, mivel e takarás nélkül a tartószerkezet tűzoltósága töredékére csökken,
   így nembiztosítható az épület használóinak életvédelme. A megfelelő anyagú és vastagságú helyettesítő anyag kiválasztásához tűzvédelmi számítás szükséges, amelyet célszerű tűzvédelmi szakértővel elkészíttetni. Helyettesítésre csak tanúsítvánnyal rendelkező anyagok használhatók.
2. Az azbeszttartalmú hőszigetelések eltávolítását követően az érintett épületszerkezeteknél (födém, koszorú stb.) úgynevezett hőhíd alakul ki, amelynek több káros hatása is van:

• nagyobb hőveszteség következtében nagyobb fűtési igény;
• az alacsonyabb felületi hőmérséklet miatt romlik a használók komfortérzete (például az alagsor feletti padlón);
• a páralecsapódás és ennek következtében a penészesedés veszélye is megnő;
• az épületszerkezet állagának romlása, élettartamának csökkenése.

E hőhidak megszüntethetők, ha pótoljuk a hiányzó hőszigetelést. A megfelelő anyag, hely és vastagság kiválasztásához ajánlatos hőtechnikai szakvéleményt készíttetni.

3. Az azbesztszálas szigetelőanyagoknak hangszigetelő tulajdonsága is van. Bár kifejezetten erre a célra jellemzően nem használták, eltávolításuk után a födémek, falak hangszigetelése romolhat, rontva ezzel a szomszédos helyiségek komfortját. Ha ez a probléma jelentkezik, akkor a (hő) szigetelés pótlását úgy kell megterveztetni, hogy az egyúttal a szükséges hangszigetelést is biztosítsa.
4. Az azbesztcementből készült építőanyagok (azbesztpala tetőfedés, azbesztcement csövek, stb.) pótlása általában magától értetődő, mivel azok hiányában az épület használhatatlanná válik.

A helyettesítő anyag azbesztmentességéről meg kell győződnünk.

Honnan tudhatjuk, hogy a helyettesítő anyag nem káros az emberre vagy a környezetre?

A 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerint az épületekbe csak minősített építőanyagokat szabad beépíteni. Ezt a minősítést (ÉME – Építőipari Műszaki Engedély) a termék forgalmazójától kell megkapnunk, amely alapján meggyőződhetünk, hogy az adott anyag megfelel-e
a hatályos jogszabályoknak. (Megjegyzendő, hogy beépítésükkor az azbeszttartalmú építőanyagok is megfeleltek az akkor hatályos jogszabályoknak).

Felhasznált irodalom:

• Levegő Munkacsoport [2005] – AZBESZT – A FELMÉRÉSTŐL A MENTESÍTÉSIG –
  Internetes portál, – elérhető: http://www.kvvm.hu/cimg/documents/AZBESZTSZAKMAI.pdf,
  letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok
• Pekár M. [2010] – Azbeszt, BME- VBK – Internetes portál, – elérhető: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/pek%C3%A1rAzbesztGK%20[Kompatibilit%C3%A1si%20m%C3%B3d].pdf, letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: azbeszt
• Bázikus és ultrabázikus magmás kőzetek [NN] – Internetes portál, – elérhető: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/magmas-kozetek-jellemzoi/bazikus-es-ultrabazikus-magmas-kozetek, letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: ultrabázikus
• Mélységi magmás kőzet- és ércképződés [NN] – Internetes portál, – elérhető: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/vulkanossag/melysegi-magmas-kozet-es-erckepzodes-vulkani-kisero-es-utovulkani-mukodesek, letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: hidrotermás fázis

fejezet – Geológia, I. rész – Szószedet [NN] – Internetes portál, – elérhető: http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz1/www/ch01.html, letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: szerpentinesedés

• Metaszomatózis [NN] – Internetes portál, – elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Metaszomat%C3%B3zis, letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: metaszomatikus
• Mohs-féle keménységi skála [NN] – Internetes portál, – elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mohs-f%C3%A9le_kem%C3%A9nys%C3%A9gi_sk%C3%A1la, letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: Mohs keménység
• Medipress [2012] – Új teszt egy ritka típusú tüdőrák diagnosztikájában – Internetes portál, – elérhető: http://semmelweisfigyelo.hu/hu/osszes_rovid_hir/hir/3335_uj_teszt_egy_ritka_tipusu_tudorak_diagnosztikajaban, letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: mezotelióma
• Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének weboldala [NN] – Internetes portál, – elérhető: http://www.azbesztmentes.hu/, letöltés: 2016-10-09, kereső: www.google.hu, kulcsszavak: Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége